Kemence , búbos kemence , mobil kemence, kemenceépítés, kemencés házi kenyér, langalló (kenyérlángos) 

Kedves Érdeklődő!

 

Az alábbiakban néhány  -- reményeim szerint értékes – információt szeretnék átadni Önnek kemenceépítés témában. Honlapunk megjelenése óta rengeteg kérdés érkezett hozzánk kemencékkel kapcsolatosan.  Ezekből – és természetesen a rájuk adott válaszokból -- igyekeztem összeállítani az alábbi tájékoztatót. Laikusok sok esetben nem is tudják, hányféle kemence létezik, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni akkor, amikor kemence létesítése mellett dönt. Az alábbi anyag talán nyújthat némi segítséget.

 

 

1.     Az első és legfontosabb szempont, hogy kül- vagy beltéri kemencét szeretne?

          n      A kültéri kemencék természetesen csak sütésre, főzésre valók. Építhető még hozzájuk sok  

                  kiegészítő   elem,  (pl fatároló, kürtőskalács sütő, grillező, bográcsozó, edénytároló,  stb. ) 

                  mindennek csak a    fantázia szabhat határokat, hisz ez már nagyrészt inkább kőműves feladat.

Viszont amit mindenképp célszerű a kültéri kemence esetében megépíteni, az a kemencét védő tetőszerkezet, -- Erdélyben nem létezik kültéri kemence e nélkül -- ugyanis sokkal hosszabb élettartamú lehet az által építményünk, ha a téli nedvesség nem fagy rá. A tetőszerkezet lehet lábon álló, vagy akár tetszőleges oldalról fallal határolt.   Ez esetben az is mérlegelendő tényező lehet, hogy a jelenlegi építési szabályok szerint mi építhető mindenféle engedély nélkül, mi az, ami csak bejelentés köteles, és mi építési engedély köteles.

Néhány adat:

                                 *A kültéri kemence: bejelentés és építési engedély nélkül építhető.

                                 * A kerti tető : 20m2-nél kisebb szintén bármilyen hatósági engedély

                                     nélkül építhető, ennél nagyobb bejelentés köteles.

*  Építési engedély köteles építmények pedig a 12m2-nél nagyobb,   kőből, téglából, 

    vályogból, tömött falból készült épület.

                         (Műemléki környezetben a fentiektől eltérhetnek a szabályok,  és a helyi   rendezési terv

                                                 szabályait is érdemes figyelembe venni, tehát ajánljuk  mindenkinek,   hogy         építés előtt           

                         tájékozódjék a területileg illetékes építési  hatóságnál. /Polgármesteri    Hivatalban.)

                   

n      A beltéri kemencék sütés-főzésnél lényegesen fontosabb funkciót is elláthatnak,  nevezetesen tökéletes fűtési lehetőséget biztosítanak. Ezért építésüknél a fő  cél, hogy a tüzelőanyagból a legtöbb hőt legyen képes felvenni, és azt környezetének fokozatosan átadni.  Szintén építhető mellé, hozzá bármi, ami  érdekessé teheti. Ezek közül is, amit kár lenne kihagyni, az a padka, és a fatároló. Utóbbi nem szorul magyarázatra, viszont előbbiről el kell mondani, hogy hideg téli napokon kevés kellemesebb élmény van, mint a padkán ücsörögve élvezni a búb melegét.

                        Itt építési engedélyről csak akkor kell gondoskodni, ha   kémény építése is  szükséges hozzá.     

                        Együttes főzés, sütés és fűtés funkcióját kihasználva, akár  vendégházak  téliesítésére, s ez által a

                       szezon kitolására, évesítésére is    kiválóan alkalmas,  főleg olyan helyeken, ahol elsősorban nem 

                        a fürdő, hanem  a kiránduló, pihenő,  esetleg vadász-, vagy bortúrizmus a jellemző.

.  

2.     Miből építtessünk kemencét?

Alapanyagát, fajtáját tekintve sokféle kemence létezett, és létezik ma is: sár, vályog,  agyag, tégla, cserép, mely anyagok egyéb segédanyagokkal egészülnek ki.    Aki kicsit utána néz,  már az interneten is felfedezheti a  különbséget  a különböző kemence típusok között. Igaz, ez a már bevakolt kemencéknél, leginkább a hozzáértő szemnek látható. A kemence alakja az, amit érdemes megfigyelni.   Viszont azért laikusok is néha fel tudják fedezni a különbséget, bár a vesszőre tapasztott agyag, ha szépen van megcsinálva sok esetben emlékeztet a cserépből készült búboskemencére.  Tehát: a téglakemencét általában szögletesre építik. Az agyag- és vályogkemence már valóban lehet búboskemence, de talán jobban látszik rajta az egyenetlenség, a tapasztás miatt.  A cserépkemence alaprajza egyenletes, szabályos kör, felülete is simább. ( A cserép nem a kemence alapja, hanem a búb építőanyaga.)

Sár és vályogkemencét ma már ritkán építenek. A tégla, az agyag és a cserépkemence az, amik manapság is készülnek. Ezekből is a tégla, és a cserép a legjellemzőbb.

Az alapanyagtól függően – ahogy a minőségben és esztétikumban is –  különbségek vannak a kemencék áraiban is.

Egy téglakemence megépítése  kevésbé idő- és szaktudásigényes, mint az agyag- illetve a cserépkemence elkészítése. Ezért talán ez a legolcsóbb kemence változat, de használati értéke is messze elmarad drágább „társaiétól”.   (Bár szaktudásra itt is szükség van, hisz nem megfelelő anyagok esetén valószínüleg nem úgy fog működni, ahogy kellene illetve tartósságával is lehetnek problémák..  )

 Az agyagkemence a középmezőny, míg az igazán „igényes” kemence a cserépkemence.  Tulajdonképpen ez A KEMENCE. A szakirodalom és régi mesterek szerint ez a legszebb és legjobb kemencefajta.  Fűtésre egyaránt ez a legalkalmasabb – gondoljunk a cserépkályhára, hasonlóan tartja a meleget – de tartósságát és szépségét tekintve is ez viszi el a pálmát a többi elől. Sőt kültéri kemencének, egy szép kert ékének is igazán ez a legalkalmasabb.  Használatában, a benne készült ételek minőségében pedig szintén  a legjobb. Ugyanis ez az igazi  magyar kemence, A KEMENCE, amiért a turista akár több száz kilométerről is szívesen ellátogat oda, ahol ezzel találkozhat.  Egy ilyen kemencés program hatalmas élményt jelent a résztvevőknek, s valljuk be elkápráztatja őket is, környezetünket is. S ha már a cserépkályhához hasonlítjuk,  elmondhatjuk, hogy bár a többi kemencéhez viszonyítva talán drágább, de árban ez sem kerül többe mit egy kisebb méretű cserépkályha.

Formájához még annyit kell hozzátenni, hogy az alapformát  -- búb és a kémény elhelyezése közvetlen mellette  – nem célszerű változtatni, mert nem véletlenül  olyan amilyen. A méret aszerint változtatható, hogy hány „kenyeres” kemencét szeretne a megrendelő.   ( A mi bemutató kemencénk pl. 10 kenyeres.)  

Ezen standard-ek figyelembevétele mellett viszont csak a fantázia szabhat határokat a további szép és praktikus megoldásoknak.  Az alap általában tégla – de más is lehet -- amit lehet vakolni, de maradhat csak fugázott is. Sőt kőalappal is készülhet.  ( A búb viszont csak megfelelő minőségű cserépből építhető fel. ) A tűztér kialakítását pedig az befolyásolja leginkább, hogy fűtés, vagy sütés-főzés az elsődleges funkció. Igény szerint az ajtó környéke is kiemelhető pl. téglával.  Tovább díszíthető különféle kovácsoltvas elemekkel, de arra gondoljunk, hogy ezek átforrósodhatnak, s mivel gyermekek számára tetszhetősek, esetleg balesetveszélyes lehet.

Rendkívül kellemes és szép megoldás lehet padkát építeni az alapra, ahová leülhetünk, és a búb melengeti hátunkat.  A padka esetleg fa bevonattal is ellátható, vagy járólappal burkolható.

Mellé épített fatároló rekesszel, (alá is lehet, de praktikusabb mellé)  tetejét munkapulttal, vagy akár vakolt, esetleg kőpolcokkal ellátva igazán csodálatos építmények alakíthatók ki a kemence körül.  Bővíthetjük grillezővel, bográcsozóval, esetleg erdélyi kürtőskalács sütővel, vagy takaréktűzhellyel  is.

Mivel a lehetőségek tárháza szinte korlátlan, nem érdemes széria kemencét építtetni. A kemencében egy kicsit benne van tulajdonosa „lelke”, és az építőmesteré is.  Attól az Öné igazán, hogy az alapformán kívül tükrözi mindazt, amit Ön beleálmodott. Hisz a díszítés, a környezetbe épített kiegészítő lehetőségek tulajdonképpen „csak” kőművesmunka, s ahogy a lakását is Ön álmodja meg, kemencéje is akkor lesz igazán az „Öné”, ha azt látja benne, amit szeretne.  Tehát, ne féljen tervezni!  Bár az is igaz, hogy a szép szabályosan megépített búboskemence  köré nem biztos, hogy célszerű túl sok mindent – főleg kiemelkedő térelemeket építeni – had érvényesüljön az eredeti szép forma, ne vesszen bele környezetébe. Hisz így lehet igazán éke kertjének, házának.

 

3.     Mire használhatjuk kemencénket?

Azt már tudjuk, hogy beltéren fűthetünk vele, kültéren kellemes programokat szervezhetünk köré. De a kemence – ha jól van megépítve és jól üzemeltetik – talán a legtökéletesebb sütő –főző eszköz.  Elsősorban sütésre használjuk, de a főzést sem véletlenül említettem. Ugyanis pl.  fantasztikus töltöttkáposzta készül benne. Az ételeknek semmihez nem fogható utánozhatatlan ízt kölcsönöz , hisz a sütés-főzés abban a tűztérben történik, amiben előtte, vagy épp egyidejüleg parázslik/parázslott a tűz. (A készítendő étel jellege határozza meg, hogy parázzsal vagy parázs után kell sütni. )  Mindezen túl aszalásra is tökéletes. Azoknak is hasznos eszköz lehet, akiknek valamiféle táplálkozási problémájuk van , aminek következtében speciális étkezést igényelnek, vagy csak – a mai adalékanyagokkal terhelt táplálékok helyett -- egészségesebben szeretnének táplálkozni.  Ugyanis kemencéjében az Ön igényei szerinti IGAZI, KOVÁSSZAL KÉSZÜLT – mesterséges adalékanyagoktól mentes --  KENYERET SÜTHET, ami hosszú ideig tökéletesen ehető.  Régen az asszonyok két hetente sütöttek kenyeret. Az nem száradt ki, nem penészedett meg, két hét múlva is ehető volt.

Sokan „kemencetulajdonos” kérdezte, miért van az, hogy kenyere odaég. Illetve az alja elég, míg a teteje fehér marad. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy erre is válaszoljak. Több oka lehet: Egyrészt nem tudja üzemeltetni kemencéjét, nem tudja, mennyire kell felfűteni, milyen hőmérsékletnél lehet betenni a kenyeret, hogyan tudja ellenőrizni a megfelelő hőmérsékletet stb.  Sok esetben előfordul az is, hogy a kemence égésterének alja nem megfelelő anyagból van ahhoz, hogy kenyeret tudjon sütni benne. Ugyanis nem mindegy, milyen a felhasznált anyag hőleadó képessége. Ez esetben szakember tud segíteni a problémán. 

De természetesen nem csak kenyérsütésre használhatjuk kemencénket, itt is csak a kísérletező kedv szabhat határokat.

Néhány példa a mi étlapunkból:  kenyér, kenyérlángos (langalló), pogácsa, tócsi, rétes,  sült húsételek, töltöttkáposzta. .  (Fotókat lásd a képgalériában.) Bár nem a mi étlapunk, de a sokak által kedvelt pizza sütésre is kiválóan alkalmas.

 

4.     Pályázatból, vagy önerőből?

Természetesen mindkettőből lehetséges.  Legalábbis azok számára, akik valamilyen gazdasági tevékenységhez (vendéglátóipari vállalkozás, falusi szállásadás ill. vendégasztal) üzemeltetéséhez kívánnak kemencét létesíteni.  Az ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM  ( www.umvp.eu)  túrizmusfejlesztési, vagy vállalkozásfejlesztési programjával 60-65 %-os támogatottság érhető el.

 Amennyiben a pályázat mellett dönt, az alábbiakra célszerű figyelemmel lenni.

Első és legfontosabb egy jó pályázati tanácsadó, aki képes az Ön terveit, elgondolásait továbbfejleszteni, összefoglalni, és megfelelő formába önteni.

Ahhoz, hogy az ebben való elindulásban valamelyest segítségére lehessek, én is felvettem a kapcsolatot egy pályázati tanácsadóval, aki néhány nagyon fontos tanácsot adott, amit szeretnék megosztani Önökkel:

1.      A pályázat akkor jó, ha nem egyedül a tanácsadó készíti,  az ügyfél is részt vesz benne.  Tehát terveinek, elképzeléseinek vázlatát célszerű Önnek összeállítani.

2.      Fantáziáját engedje szabadon, ne korlátozza csak arra az egy dologra, ami kapcsán ötletként jelentkezett a pályázat benyújtása. Pl. (Búboskemencére szeretne pályázni, de – ha az önerőt biztosítani tudja – ennél komplexebb megoldásokra is pályázhat, úgymint pl. új férőhelyek létrehozása, felújítás, stb. Tehát bármi, ami összefügghet tevékenységével.)

3.      A pályázat elbírálása során fontos szempont, hogy egy térség pl.egy település minél komplexebb túrisztikai szolgáltatást nyújtson, lakói (gazdasági szereplői) együtt fejlődjenek.  Gondolja át, hogy akár már működő, akár újonnan alakuló mely gazdasági szereplőkkel tudna együttműködni, akikkel „erősítik” egymás szolgáltatásait. Pl. (Helyi lovasprogramokkal foglalkozók  borutakat bemutató lovastúrája kemencés kenyérsütéssel befejezve.)  Ez már legalább három együttműködőt feltételez, ami olyan komplex programot hozhat létre, amit akár a helyi önkormányzat is támogathat, hisz vonzóvá teheti településüket.

4.      Minden pályázatban komoly jelentőssége van a foglalkoztatásnak.  Annak ellenére, hogy esetlegesen nincs szándékában pl. takarító személyzetet foglalkoztatni, ne becsülje le ezt a tényezőt sem, hisz az ÖNFOGLALKOZTATÁS IS FOGLALKOZTATÁS. Tehát ha önmagának teremt vele munkahelyet, az is plusz pont a pályázatban.

5.      Viszont van a dolognak egy hátránya is, amit mérlegelni kell. Ön, illetve tanácsadója a pályázat üzleti tervében meg fogja becsülni a beruházás kapcsán várható bevételt, illetve bevétel növekedést.  Tulajdonképpen ez egy előzetes vállalás, tehát célszerű jól átgondolni, nem elrugaszkodni a realitásoktól.  Célszerű inkább folyamatosan növekvőként meghatározni, mint ugrásszerűvé tenni. Ne feledje, idő kell, mire újfajta „vállalkozását” megismerteti.  A bevétel „vállalás” pedig kötni fogja. Ugyanis ha a pályázati kiírásban meghatározott mértékkel elmarad a várt bevételből, bizonyos %-ot vissza kell fizetnie a pályázaton nyert összegből.  (Célszerű alaposan átbeszélni a pályázati tanácsadóval.)  Tehát törekedjenek a reális bevétel becslésre, ne az legyen a cél, hogy mindenáron ezzel az adattal nyerjen a pályázat,  sok felesleges utánajárást elkerülhet vele. 

 

5.     A falusi vendégasztalról:

A falusi  agrotúrisztikai szolgáltató tevékenységről szóló 136/2007. (VI. 13.)  Kormány rendelet  --  2008.01.01-től  hatályos – alapján vállalkozói igazolvány nélkül, (a magánszállásadáshoz hasonlóan ) folytatható alkalmi vendégasztal szolgáltatás. (Tehát már nem csak a szobakiadással együtt láthatja vendégül vendégeit, hanem alkalmi jelleggel fogadhat olyan vendégeket is, akik nem Önnél szálnak meg egy-egy étkezésre.

Jellemzői:

n      Ugyanúgy engedélyköteles, mint a magánszállásadás. Az engedélyt a területileg illetékes kistérségi Önkormányzat jegyzője adja ki.  Nem szükséges hozzá szakhatósági engedély, (pl. előzetes ANTSZ (Köjál) engedély, csak a mellékletében meghatározott alapvető tisztasági előírásokat kell betartani.

Ha az engedélyt kiváltotta, ne feledkezzen el 15 napon belül bejelentkezni az Apeh-hoz. Ha még nincs adószáma, akkor ott fog kapni, ezzel vehet számla és nyugtatömböt, ha már van, akkor csak a tevékenységi kör bővülését kell bejelentenie.   Továbbá az év végi adóbevallásával egyidejüleg kell bevallania ebből származó jövedelmét, és negyedévente befizetni az adóelőleget.

A falusi szállásadás és az új agrotúrisztikai szolgáltató tevékenység egy bizonyos bevételi határig adómentes azokon a településeken, amik nem kiemelt üdülőhelyek. Erről a helyi önkormányzatnál tájékozódhat.

Az adómentes határt érdemes minden évben figyelemmel kísérni, illetve célszerű egy évben egyszer az aktuális adójogszabályokról egy könyvelőnél tájékoztatást kérni. 

n      Milyen módon folytathatja tevékenységét? :    A tevékenységi engedély alkalmi jellegű vendégfogadásra jogosítja fel.  Pl. csak szezonálisan, vagy csak hétvégeken, stb. Arra nincs korlát, hogy az "alkalmi" szó hány napot takar, a lényeg csak annyi, hogy az év minden napján nem lehet.

 

Remélem tájékoztatómmal  sikerült segítséget nyújtanom Önöknek elképzeléseik megvalósításához.   

 

 

                                                                                           :                 Izsó Tamás

                                                                                               Kemenceépítő, kőműves mester

VISSZA  a főoldalra